Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Átláthatatlan privatizációs történet

2009.02.27


A Gazdasági és Informatikai Bizottság szerdai ülésén Bencsik János, a Fidesz-KDNP Frakciószövetség képviselőinek nevében tárgyalásra alkalmatlannak minősítette a jelentést, miközben utalt arra, hogy az előterjesztés számszakilag értelmezhetetlen, a magánosítás nemzetgazdaságra gyakorolt hatásainak elemzése pedig teljes mértékben hiányzik.

Bencsik szerint a jelentés formailag és tartalmilag egyaránt alkalmatlan általános vitára. A jelentés címében a teljes privatizációs folyamat szerepel, ugyanakkor a spontán privatizáció ténye csak néhány általánosító mondatban szerepel, de a pénzügyi vonzatokkal nem foglalkozik. Így nem számol be arról sem, hogy a nagy állami vállalatok tevékenységének és vagyonának 1990 előtti kiszervezése következtében mekkora része tűnt el a nemzeti vagyonnak.

A legsúlyosabb problémák egyikeként azt említette, hogy a közel kétévtizedes időtáv alatt értékesített vagyonelemek pénzügyi ellenértékét egyszerűen összeadták, miközben évről-évre jelentős infláció következett be. Egy harmadikos elemista is tisztában van azzal, hogy a tizenhét évvel ezelőtti forint nem ugyanannyit ért, mint ma. Mindez természetesen vonatkozik a privatizációs költségek reális megítélhetőségére is. Elfogadhatatlan, hogy a Pénzügyminisztérium még egy egyszerű jelenértékszámítás elvégzésére is képtelen - dohogott Bencsik. Ebben a formában az egyes értékesítések pénzügyi mérlegének megvonására sem kerülhet sor, hiszen volt olyan pénzintézet, amelynek értékesítésére négy évvel a konszolidációját követően került sor, miközben évről-évre jelentős infláció következett be.

Talán még ennél is nagyobb baj, hogy a jelentés csak az ÁPV Zrt. tevékenységi köréről számol be, holott az új vagyontörvény megalkotását követően, megszüntették a többi vagyonkezelőt is. Az iromány meg sem említi a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól átvett ingatlanok sorsát, vagy a nemzeti földalapnak átadott termőföldek értékét, vagy a volt állami vállalatok által vagyonkezelt erdők ügyét, sem pedig a jogellenesen privatizált műemlékek eseteit. Holott ezek a vagyontárgyak mind az ÁPV Zrt. hozzárendelt vagyonához tartoztak, így a privatizációs folyamat zárásakor ezekről is leltárt kellett volna készíteni. - fogalmazott Bencsik.

Miközben a jelentés sikertörténetként értékeli a teljes privatizációs folyamatot, addig a felmerült problémákról, visszásságokról egy szót sem szól. Büszkén jelenti ki, hogy a privatizációs bevételek jelentős mértékben hozzájárultak az ország adósságállományának csökkentéséhez. Az igaz, hogy a bevételek többsége államadósság törlesztésére fordítódott, de épp a legerőteljesebb privatizációs időszakokban - 1994-1998 között, valamint 2002 után - növekedett legdinamikusabban az ország eladósodottsága. - állapította meg a képviselő.

A jelentés a privatizációs folyamatot - egy mondatban - a sikeres gazdasági átalakulás meghatározó elemeként értékeli, miközben kísérletet sem tesz arra, hogy két évtized múltán, legalább egy-két esettanulmányon keresztül mutassa be a tényleges hatást. Azt, hogy miközben külföldi szolgáltatók kezére került szolgáltatások színvonala több esetben elmarad a korábbinál, olyan esetek is vannak szép számban, hogy a befektető csupán piacot vett - élelmiszeripar -, és a termelőeszközöket eladta, a telephelyre pedig lakat került. - fogalmazott Bencsik. Ez utóbbi kérdésben a szocialista Kapolyi László és Kálmán András is átfogó hatásvizsgálat elvégzését szorgalmazta.

*** www.nemzetihirhalo.hu *************


Nyílt levél Veres János pénzügyminiszternek
2009.02.27, 15:42 Nemzeti Hírháló

Nyílt levél Veres János pénzügyminiszternek

Pénzügyminiszter úr!

Ön a - hatályos jogszabályaink alapján - a nemzeti vagyonunk feletti tulajdonosi joggyakorló szervezet valódi irányítója. Önhöz a parlamenti képviselők kérdéseket tehetnek fel a házszabály alapján, az állampolgárok pedig kérdéseket tehetnek fel azon a jogon, hogy közterheikből ők tartják el Önt és a kormány többi tagját is.Ezen az elvitathatatlan jogon alapulva teszem fel Önnek az alábbi kérdéseimet:

1. Komolyan gondolja azt, hogy az ÁPV Zrt és jogelődei - mint a privatizáció lebonyolítására létrehozott célszervezetek - tevékenységéről és a teljes privatizációs folyamatról szóló (1990-2007)című, a parlamenthez J/8582 szám alatt benyújtott, az Ön irányítása alatt készült 47 oldalas dolgozattal le lehet zárni azt a folyamatot, amellyel több ezer milliárdos kárt okozott az állam és annak erkölcshöz nem szokott egyes képviselői a nemzetnek? Az Állami Számvevőszék jelentései rendre, évente megállapították egyes privatizációs ügyletek visszásságait, az okozott károk nagyságát. Tudja ön Veres úr, hogy az Önök által készített jelentés ebből a mérhetetlen károkat okozó folyamatból egy sikertörténetet kreált?

Egyetért Ön ezzel, vagy csak elkerülte a figyelmét az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete 2004. évben készült összefoglaló tanulmánya, amelyben a következő olvasható: "Az adatok szerint 12 285 Mrd forint nagyságú induló vagyonnal szemben 6 918, 4 Mrd forint nagyságú az a bevétel és vagyontömeg, aminek a sorsát (privatizálva lett, felszámolásra került, stb.) nyomon lehet követni. A vagyon eltűnésének egy részét (10-14%) bizonyos okokkal lehet magyarázni...Ezt is figyelembe véve az induló vagyon közel egyharmada (jelen értéken számolva 4000 milliárd forint) viszont minden jel szerint "eltűnt" az elmúlt 13 év alatt. Elemzők szerint ez - az eredeti tőkefelhalmozáshoz hasonló módon - magánvagyonná vált. Meg kell jegyezni, hogy ez a kalkuláció nem tartalmazza a spontán privatizáció (1988-1990) időszaka alatt bekövetkezett állami vagyonvesztéseket". És nem tartalmazza a 2004-2009 közötti vagyonvesztéseket sem. Nem tartalmazza pl. a MALÉV privatizációjából származó károkat sem, amellyel kapcsolatban most éppen ködösítés folyik a szerződés állapotát illetően. Szóval valóban úgy gondolja Veres úr, hogy a parlament felének és a magyar állampolgárok egészének félrevezetésével, felelősségrevonás nélkül lezárható a privatizáció folyamata?

2. Az Önök jelentése a MALÉV privatizációjáról egyszerű, győztes tényeket közöl néhány lakonikus sorban. Az ÁSZ tavaly augusztusában benyújtott J/6127 számú Jelentése viszont megfogalmazza a problémákat is. Olvasta Ön ezeket, Veres úr? Ha nem, segítek: Az ÁSZ a Malév értékesítésével kapcsolatban a következőket rögzíti: "A hozzárendelt vagyon értékesítésénél a MALÉV esetében teljes körűen nem teljesült a privatizációval elérni kívánt cél. Az alacsony értékesítési ár ellenére az állami garanciális hitelek nem rendeződtek véglegesen, valamint a szerződésben vállalt feltételeket csak részben teljesítette a vevő." Ezeket a megállapításokat miért nem emelték át az ÁSZ jelentésből munkatársai, hiszen a lakonikus részek átemelését megtették. Azért fizetjük őket közterheinkből, hogy egyszerű másolási trükköket hajtsanak végre?

Meghivatkoztam a két jelentés számát annak érdekében, hogy ellenőrizhesse: a Malév privatizációjáról szóló 25-30 sor kapcsán még arra sem volt képes a kormány - jelentés összeállítója, hogy önállóan fogalmazza meg mondatait, egyszerűbb volt azokat - persze csak a "jó" részeket átemelni az ÁSZ jelentésből. De maradjunk a MALÉV-nál. Veres úr! Mennyibe került eddig nekünk ez a nagyszabású remek ügylet? Ha nem tévedek, kaptunk érte 200 millió forintot gépestől, mindenestől. Vagyis egy jobb budai villa áráért adták el Önök a magyar légitársaságot. Igaz, megígérte az orosz vevő, hogy kiváltja az állami kezességű hiteleket. Jól tudjuk, hogy ez nem történt meg? Mivel részletvétel volt az ügyletben, úgy tudjuk, hogy sajnos azt sem fizették a "barátaink" rendesen.

Igaz -e Veres úr, hogy mindennek ellenére a múlt héten 1,6 milliárd vételárelőleget kapott az államtól a Graund Handling Földi Kiszolgáló Zrt.-ért a MALÉV, és tervezik újabb 2 milliárd vételárelőleg kifizetését a Zrt tulajdonának megszerzése ellenértékeként? Ha igaz, miért nem a tartozás fejében kapja meg inkább a jól menő cég tulajdonjogát a magyar állam? Igaz- e Veres úr, hogy a jól menő cég részvényein - amit tehát jó pénzért kívánunk megvenni - 3,7 milliárd forint erejéig APEH zálogjog áll fenn? Jó üzlet ez Veres úr? Ha igen, kinek?

3. Igaz-e az, hogy az Ön irányítása alatt álló tulajdonosi joggyakorló szervezet, az MNV Zrt egyik belső szabályzata korlátozza a termőföldekre vonatkozó elővásárlási jog jogszerű, a polgári törvénykönyvön, vagy a termőföldről szóló törvényben foglalt jogok gyakorlását? Ennek következményeként csak azok élhetnek az elővásárlási jogukkal, akik az értékesítési pályázati felhívás alapján előzetesen regisztráltatják magukat, és befizetik a regisztrációs díjat. Őket ugyanis levélben értesíti az állam a pályázatról, de az elővásárlásra, előhaszonbérletre jogosultakat nem. Igaz-e az, hogy a termőföld értékesítés során "konzorciumok" is indulhatnak, amelyben kiszámítják az elővásárlásra jogosultak által képviselt elővásárlási jog "értékét"? Így olyan "konzorciumok" juthatnak elővásárlási joghoz, ahol egy megtévesztett, és a csapatba bevont "erős" elővásárlási joggal rendelkező személy fél százalék tulajdont szerez, a csapat többi, elővásárlási joggal nem rendelkező tagjai pedig 99 és felet? Mert ha igaz, akkor ismét egy nagyszerű példa a privatizációs visszaélésekre, arra a folyamatra, amely az Önök jelentése szerint sikertörténet. Mit kíván tenni Veres úr, hogy ezt a méltatlan, jogellenes és felháborító eljárást megszüntesse, és a termőföld értékesítésével visszaélőket felelősségre vonja? Hogy kívánja helyrehozni a már megtörtént visszaéléseket?

4. Az új polgári törvénykönyv tervezete a parlament előtt fekszik. Tudom, hogy az előterjesztő az igazságügyi miniszter. Ugyanakkor az új PTK-nak fontos részért képezi a köztulajdon definíciójának meghatározása, amelyet az Ön által vezetett tárca minden bizonnyal véleményezett. Így meg kell kérdeznem, hogy engedhette meg a Pénzügyminisztérium, mint a köztulajdonba tartozó nemzeti vagyon feletti tulajdonos irányítója, hogy a törvény a következők szerint határozza meg a köztulajdon fogalmát? "Törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kizárólagos állami, önkormányzati, köztestületi tulajdon azon része, amely állami vagy önkormányzati vagyonjuttatásból, költségvetési támogatásból származik...köztulajdonnak minősül."

Tudja -e Veres úr, hogy mit jelent ez a mondat? Azt jelenti, hogy pl. a bányakincseink, a termálvizeink, mint a föld méhének kincsei, vagy a szent korona, -bár forgalomképtelenek -, nem lesznek köztulajdoni tárgyak. Mert nem állami vagyonjuttatásból, nem költségvetési támogatásból származnak. Mi ezzel a rendelkezéssel a céljuk? Miért is fosztják meg a nemzet tagjait attól, ami eredendően az övék?

5. Veres úr! Számtalan fontos, és nyilvánosságra nem hozott bizalmas döntései előkészítése mellett volt már arra Önnek ideje, hogy elolvassa az Alkotmány egyetlen szakaszát? A 10.§ (1) bekezdése szerint az állam tulajdona nemzeti vagyon. Mi erről az Ön véleménye? Mit jelent az Ön számára ez a mondat? Mert számomra azt, hogy az állam tulajdonával Ön, Önök nem rendelkezhetnek szabadon, mert a vagyon nem az Öné, nem a minisztériumé, nem a kormányé, és nem a parlamenté. A vagyon a mienk, a nemzeté. És Önöknek minden egyes döntésükkel el kell számolniuk. Ha nem most, hát holnap. Ugye, ezt Ön is tudja, pénzügyminiszter úr?

Válaszára nem, de az elszámolásra várva, üdvözlettel

Dr Bencze Izabella

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.